Merkúr

Napja: szerda
Féme: higany
Száma: 5
Színe: tarka
Köve: tigrisszem, tarka féldrágakövek
Állata: kakukk, egér
Növénye: petrezselyem, majoránna, levendula, sárgarépa
Helyisége: könyvtárszoba, tv-szoba, computer-szoba
Szerve: tüdő, idegrendszer, légzőszervek, vékonybél, nyelv

A képletben jelöl gyereket. A kommunikáció, közlekedés, kereskedelem bolygója. Ráció, ész, logika, asszociáció. Kíváncsiság, mozgás, mozgékonyság. Beszédkészség
    

A Merkúr bolygót a görögök Hermész csillagának hívták. Eredetileg szélisten, illetve levegőisten volt. Gyors volt és könnyed.
Az olümposziak között is marad a régi: az istenek követe, az útonjárók védőistene. Zeusz és Maia fia már csecsemőként csínytevő, ravasz, cselszövő. Hétköznapi istenség, ellentétben legfőbb ellenségével, Apollónnal (az Ikrek jegy olümposzi védnökével), aki a legemelkedettebbnek mondott istenség volt. „ ravasz, nyájasszavu csalfa; / nyájhajtó tolvaj, rabló, álmok vezetője”

Nemcsak az istenek követe, hanem a lelkek vezetője is. Hermészt pszükhogógosz-nak (lélekvezetőnek) ill. pszükhopomposz-nak (lélekterelőnek) hívták. Ő a közvetítő az alvilág (Hádész birodalma – lásd tudattalan) és a fenti világ (Zeusz birodalma – lásd tudat) között, de ő a hírvivő az emberi és isteni szféra között is.

Jelképei: a szárnyas saru, szárnyas kalap, a varázspálca (caduceus). Kr. e. V. sz.-tól kezdve azonosították Rómában Merkuriusszal, a kereskedelem istenével. A hagyomány szerint Hermész a feltalálója az írásnak, és elkészítője a héthúrú lantnak (már gyerekként a teknősbéka páncéljából). A „hermetikus” tanok is hozzárendelődnek. A tudósok, a varázslók, az asztrológusok isteneként is tisztelték.

Egyiptomi megfelelője Thot, akit görögül Hermész Triszmegisztosznak neveztek. Az alkímiában az ellentétek kiegyenlítődését, egyesülését, a titkos tudományok patrónusát látják benne. A jellemzően fürge, különleges fém, a higany latin neve: mercurio (Hermész latin megfelelője). Az európai allegorikus ábrázolásokon az ékesszólást, a racionalitást képviseli